Az új büntetőeljárási törvényünk a sértett jogait a korábbi kódexhez képest többlet jogokat biztosítva szabályozza. Az új büntetőeljárási törvény általános indokolása hangsúlyozta, hogy a sértett határozott törvényi támogatásban kell, hogy részesüljön, lehetőséget és segítséget kell kapjon ahhoz, hogy az őt ért sérelmeket előadhassa, ezáltal fel dolgozhassa, továbbá a jóvátételi igényének érvény szerezhessen.
A Be. a sértett fogalmát a természetes személyeken kívül a jogi személyekre is kiterjeszti: a sértett az a természetes vagy nem tényleg te nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette, határozza meg a Be.50. §-a.
Nézzük át tehát a sértett jogait a büntetőeljárásban.
A sértett általános jogait a Be 51. §(1) bekezdése határozza meg:
A sértett jogosult arra, hogy
|
bizonyítékot terjesszen elő, indítványt és észrevételt tegyen |
|
a perbeszédek során felszólaljon |
|
a tárgyaláson és a törvényben meghatározott eljárási cselekményeknél jelen legyen és az e törvényben meghatározottak szerint kérdéseket tegyen fel |
|
az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett ügyiratokat – a törvényben meghatározott kivételekkel – megismerje |
|
a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon |
|
az e törvényben meghatározottak szerint jogorvoslattal éljen |
|
segítő közreműködését vegye igénybe |
|
a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt érvényesítsen, a nyomozás során erre vonatkozó szándékát bejelentse |
|
magánvádlóként, pótmagánvádlóként fellépjen |
A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a bűncselekmény következtében milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, illetve kívánja-e a terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését.
A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a továbbiakban az eljárásban sértetti jogait nem kívánja gyakorolni. A nyilatkozat nem zárja ki, hogy az eljáró bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság a sértettet tanúként kihallgassa. A sértett a nyilatkozatot bármikor visszavonhatja. Ha a sértett a nyilatkozatot visszavonta, sértetti jogait a büntetőeljárásban a továbbiakban a visszavonástól gyakorolhatja.
Ebben az esetben a sértett bejelentett polgári jogi igényét vagy az erre vonatkozó szándéknyilatkozatát visszavontnak kell tekinteni.
Az új kódex a sértettnek további különleges, korábban nem létező jogokat is deklarált:
A sértett jogosult arra, hogy kérelmére tájékoztassák az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben
|
a letartóztatott terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről |
|
a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt terhelt feltételesen vagy véglegesen történő szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról |
|
az elzárásra ítélt terhelt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve az elzárás végrehajtásának félbeszakításáról |
|
az előzetes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről |
|
a kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, illetve adaptációs szabadságra bocsátásáról |
|
javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról, illetve a javítóintézeti nevelés félbeszakításáról |
Ezen jogok biztosítását hazánk nemzetközi kötelezettségeinek betartása indokolta. Erre azokban az esetekben lehet szükség, amikor az áldozat sérelem veszélyének vagy azonosított kockázatának lehet kitéve. E körben olyan tényezőket, adatokat kell figyelembe venni, mint például a bűncselekménynek a tárgyi súlya, az elkövető személye, az elkövetés körülményeiből az elkövető személyiségéből a megtorlásra levonható következtetések, stb.
Az eljárás ügyiratait a sértett az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben az erre irányuló indítványra ismerheti meg.
A megismerés joga az eljárás valamennyi ügyiratára kiterjed, ideértve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által beszerzett, illetve a büntetőeljárásban részt vevő személyek által benyújtott, valamint csatolt iratokat és a további bizonyítási eszközöket is.
Nem képezi az eljárás ügyiratainak részét az ügyészség és a nyomozó hatóság között a felügyelet és irányítás gyakorlásával összefüggésben keletkezett ügyirat, különösen az ügyészségi utasítás, nyomozási terv, határozat tervezet és az előterjesztés.
A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás ügyiratainak megismerését
A megismerés joga nem érinti az eljárás zártan kezelt ügyirataira vonatkozó külön rendelkezéseket, valamint az adatok zártan kezelésének kötelezettségét.
A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a megismerés jogát, illetve a (4) bekezdésben felsorolt valamely megismerési módot az általa meghatározott ügyiratok tekintetében a nyomozás befejezéséig az eljárás érdekeire figyelemmel – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – korlátozhatja, amelyről határozatot hoz.
A megismerés joga, illetve a megismerésnek módja nem korlátozható:
A megismerés – indítványnak megfelelő – biztosítása ellen nincs helye jogorvoslatnak.
A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az indítvány előterjesztésétől számított tizenöt napon belül biztosítja az ügyiratai közül azoknak a megismerését, amelyek vonatkozásában a megismerést nem korlátozta.
Az iratok megismerési joga nem érinti az eljárás zártan kezelt ügyirataira vonatkozó külön rendelkezéseket, a minősített adatok kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint az adatok zártan kezelésének kötelezettségét.
Vannak azonban olyan sértettek is, amelyeknek mindezeken túl még további többlet jogai vannak. Ezek attól függ, hogy a sértett kárigényét is érvényesíti-e a büntetőeljárásban, vagy magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként lép-e fel.
Magánvádló ez a sértett aki:
esetén a bírósági eljárásban a vádat maga képviseli. Ebben az esetben kvázi ügyész, sértett és akár a tanú is egy személyében.
Pótmagánvádló az a természetes vagy nem természetes személy aki-törvényben meghatározott esetekben- a közvádló helyébe lép, közvádas bűncselekmények esetében átveheti illetve folytathatja a vád képviseletét(Be. 54.§) A pótmagánvádló nem magánvádlót, hanem bizonyos konkrét esetekben a közvádlót pótolja, az ő helyébe lépve a pótmagánvád feltételeit és a pótmagánvádra folyó eljárást a büntetőeljárási törvény a külön eljárások körében a CV. fejezetben részletezi.
Magánfél az a sértett, aki a terhelttel szemben a vád tárgyává tett cselekményből adódó vagyoni kárát érvényesíti. Azonban a magánfél csak:
Ebben az esetben a magánfél mint sértett a bírósági eljárásban tehát olyan polgárjogi igényt (kárigényt) érvényesíthet, amely őt az elbírált bűncselekmény folytán érte (Be. 55. §). A bíróság:
Rendkívül fontos hogy a sértettnek fellebbezési joga csak a polgári jogi igényének érdemben elbíráló rendelkezése ellen van. Így tehát polgárjogi igényinek egyéb törvényes útra történő utasításával szemben nincs jogorvoslati lehetősége a büntetőeljárásban.